Bojnicei vár

A bojnicei vár talán a legismertebb mese, amit a szlovák építészet kínál. A karcsú tornyocskák, a meredek tetők és az udvarok Bojnice városa fölött úgy festenek, mintha a Loire völgyéből vágták volna ki őket, és pontosan ez volt alkotójuk szándéka. Szlovákia leglátogatottabb műemlékei közé tartozik, a Glamping Resort vendégeinek pedig az egyik leghálásabb kirándulás fél napra vagy akár egy egész napra, mindössze 19 percre autóval a resorttól.

Mesebeli kastély francia minták nyomán

Mai formáját Pálffy János Ferenc grófnak köszönheti a vár, aki 1889-től az eredetileg középkori várat romantikus neogótikus kastéllyá alakította. Az ihletet a Loire menti francia kastélyokban és az itáliai építészetben kereste, amelyet műgyűjtőként jól ismert. A belső tereket és a díszítést személyesen felügyelte, így az eredmény egységes műalkotás benyomását kelti, nem pedig átépített erődét. A befejezést azonban már nem érte meg: 1908-ban meghalt, a munkálatok csak két évvel később fejeződtek be. A vár 1970 óta nemzeti kulturális műemlék, kezelője a Slovenské národné múzeum (Múzeum Bojnice).

Az 1113-as oklevéltől a Pálffyakig

A hely története jóval a Pálffy-féle átépítés elé nyúlik vissza. Az első írásos említés 1113-ból, a zobori oklevélből származik, amikor még favár állt itt. Sorra birtokolta a Poznan nemzetség, 1302-től 1321-ben bekövetkezett haláláig Csák Máté, a 15. században a vár Mátyás királlyal és fiával, Corvin Jánossal kapcsolódik össze, később a Thurzók, a 17. század közepétől pedig a Pálffyak. Ők a 20. századig megmaradtak tulajdonosnak. Tragikus fordulópont volt az 1950 májusi tűzvész, amely megrongálta a tornyokat, a várat azonban sikerült helyreállítani, és nem sokkal később múzeumként megnyílt a nagyközönség előtt.

Mit lát a bejáráson

A vár belseje éppolyan lenyűgöző, mint a sziluettje. A klasszikus útvonal a grófi lakosztályon át vezet az Aranyteremmel, a Hunyadi-teremmel és barokk csillárjával, valamint a Középső vár neogótikus belső tereivel egészen Pálffy gróf családi kriptájáig. A legértékesebb kincs a 14. századi gótikus bojnicei oltár a várkápolnában, a firenzei mester, Nardo di Cione egyetlen teljes egészében fennmaradt műve. Éppen a részletekben, a kazettás mennyezetekben, a faragott burkolatokban és a gyűjteményekben látszik, mennyi erőfeszítést fektetett Pálffy a várba.

A vár alatti barlang és a várkút

Az egyik élmény, amely gyerekeket és felnőtteket egyaránt a legjobban meglep, a föld alatt rejtőzik. A vár alatt természetes travertin cseppkőbarlang található, 22 méter átmérőjű kör alakú terem, nagyjából 26 méterrel a negyedik udvar alatt. 1888-ban fedezték fel újra, amikor a Pálffy-féle átépítés során a várkutat tisztították. A vár lakói már jóval korábban tudtak róla, rejtekhelyül és vízkészletként szolgált nekik. Ma ez Szlovákia legnagyobb látogatható travertinbarlangja, alján két kis tó csillog. A pompás termekből egyenesen a sziklába vájt hideg barlangba lépni váratlan kontraszt, amitől a bejárás több lesz puszta bútornézegetésnél.

Mátyás király hársfája

Rögtön a terület bejáratánál nő Mátyás király hársfája, védett fa és Szlovákia egyik legismertebbje. A monda szerint 1301-ben Csák Máté ültette, nevét pedig Mátyás királyról kapta, aki állítólag alatta lakomázott és gyűléseket tartott.

A bojnicei múzeum levéltárosa, Marek Púčik azonban megkérdőjelezte a legendát. Mátyás uralkodásából csaknem 15 000 oklevél maradt fenn, és egyet sem Bojnicén adtak ki. Az uradalmat ráadásul a király csak 1485-ben szerezte meg, élete utolsó éveit pedig ausztriai hadjáratokkal töltötte. A fa kora sem ellenőrizhető: a legrégebbi dokumentált említés 1726-ból való, és mivel a hársak új fát növesztenek a régi fölé, sem az évgyűrűk, sem a radiokarbonos kormeghatározás nem segít. A hagyományozott hétszáz év tehát becslés, nem adat. Még a neve sem az eredeti: a 19. században a képeslapokon Rákóczi-hársként is emlegették. Bárhogy is legyen, hálás hely egy fotóhoz, még a jegyvásárlás előtt.

Vári rendezvények és esti tárlatvezetések

A bojnicei várat sokáig a Nemzetközi Szellem- és Kísértetfesztivál tette híressé, ez azonban negyedszázad után véget ért. Helyét új rendezvények vették át: a színházi Várbeli Történetek Fesztiválja, amely a vár és utolsó grófjának romantikus történelmét kelti életre, valamint az idényjellegű Mesebeli Vár, minden évben más témával. Nagyon kedveltek az esti tárlatvezetések is korhű jelmezes idegenvezetővel, nemegyszer csupán gyertyafénynél, decemberben pedig az adventi program. Ha a nappalitól eltérően szeretné megélni a várat, érdemes figyelni a vár oldalán az eseménynaptárt, mert az időpontok és a témák évről évre változnak.

Gyakorlati tippek a látogatás előtt

• Idő: magát a várat egy délelőtt alatt bejárja, a teljes területre az állatkerttel együtt szánjon egy egész napot.
• Belépő és nyitvatartás: a választott útvonaltól és az évszaktól függően eltérnek, kedvezmény jár gyerekeknek, diákoknak, nyugdíjasoknak és kedvezménykártya-tulajdonosoknak. Az aktuális árakat és a nyitvatartást mindig nézze meg a vár hivatalos oldalán, év közben változnak.
• Jegyek: belépni csak csoportosan, idegenvezetővel lehet, a főszezonban ezért érdemes a jegyet online, előre megvenni.
• Gyerekekkel: a kiállításokat a nagyobb gyerekek értékelik leginkább, a barlang és az udvarok azonban a kisebbeket is leköti.
• Parkolás: fizetős parkolók vannak közvetlenül a vár alatt, csúcsidőben gyorsan megtelnek. A látogatók a kora reggeli vagy a késő délutáni érkezést dicsérik, így elkerüli a tömeget és a várakozást is.

Kösse össze további környékbeli tippekkel

A bojnicei vár kényelmesen összeköthető a környék további helyeivel, amelyek a Glamping Resortból elérhetők. Alig kétszáz méterre a vár főbejáratától fekszik a Bojnicei Nemzeti Állatkert, Szlovákia legrégebbi állatkertje, így a várat és az állatokat egy nap alatt bejárja. A történelem kedvelőinek ajánljuk Sivý Kameň várának romjait is, és ha valami finomra vágyik, közel van a díjnyertes bryndzát kínáló gazdaság a Vtáčnik lábánál.